
E sportág valóban hatalmas sebességgel jár jegyben, nagyon kevés más olyan sport van, ahol a védõruhán kívül semmi más nem választ el ettõl a gyorsaságtól. A maximális végsebesség kb. 110 km/h, ehhez azonban szintén szükség volt arra, hogy a deszka lapjai valóban jóval keményebb anyagból készüljenek, ugyanis a rugalmas lapra rögzített kerekek már kisebb sebességnél is imbolyognak. Így aztán a következõ, amit számba veszünk, az legyen a kerék és a csapágy.
A csapágyak tisztasága elsõdleges szempont, ugyanis nagy sebességnél a legkisebb porszem is irányíthatatlanná teheti a szerkezetet. Ilyenkor a legkisebb súrlódás is megsütheti a kerekeket, vagyis akkora hõ keletkezik, hogy a kerék csapágyhoz csatlakozó része megolvadhat, ebbõl következik az irányzék elvesztése és akár a baleset is. A biztonsági felszerelés sem utolsó szempont, mert ugyebár kemény betonnal ismerkedhet össze az, aki leesik a szánkóról. Éppen ezért az egész arcot befedõ bukósisak valamint a motorosok és motorversenyzõk által is használatos védõ bõr együttes elengedhetetlen felszerelés.
A kelléktárnak még mindig nincs vége, ugyanis most következik e sport legmeglepõbb funkciójú felszerelése, a cipõ. Nehéz lehet kitalálni, hogy mint eddig mindennek, ennek is speciálisnak kell lennie. Igen ám, de olyannyira, hogy fékezni is lehessen vele. Ezért aztán az aszfaltszánkósok autógumiból kivágott folttal talpaltatott bakancsot vagy félcipõt hordanak. A gumifelület kellõ tapadást biztosít, és mint ismeretes, akkor sem kopik meg, ha egy autót kell megállítania.
Viszonylag kezdetleges módszerekkel is lehet aszfaltszánkózni, így ha valakinek nincsen elég pénze, hogy a megfelelõ felszerelést összeszedje, csak egy gördeszkára, meredek és kanyargós hegyi útra, és nem kevés bátorságra van szüksége. Magyarországon nyilván kevés helyen van lehetõség e sport ûzésére, feltehetõen a cuccokat se könnyû kis hazánkban beszerezni. Mindenesetre, ha valaki extrém és veszélyes sporttal szeretné elütni az idejét, ezzel garantáltan megtalálja a számítását...