rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Baranta

  • Share on Tumblr

    A Baranta jelentése
    Ma a Baranta az önálló magyar harci irányzatot jelenti. A szó eredeti jelentése: harcra, hadjáratra, rajtaütésre való felkészülés. A környezõ országokban rablást, fosztogatást jelent. A kaukázusi népeknél a konfliktusok erõszakos, de vér nélküli elintézési formáját, vagy harci vetélkedõt jelképez. A Baranta véráldozat nélküli jogos zsákmányszerzést is takarhat (törvénysértés, személy megsértése). A tradicionális magyar harcmûvészetet Barantának nevezzük, amíg csupán versengésrõl, felkészülésrõl, békeidõszakon belüli gyakorlatozásról szól.

    kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

    A barantázónak is fel kell nõnie a Barantához. Ez nem hiba, csupán állapot. Senki sem válik tökéletessé, de szándék lehet tökéletes Történelmi. Az élet túl értékes ahhoz, hogy a "semmivel" töltsük el. Hogy kell élni? Ahogy a dal is mondja:
    "Hogy, ha „megérkezel” csodáljon õsöd, s fogadjon el…."

    Mert egyszer mindenki meg fog érkezni...

    Az ellenség megsemmisítésére való törekvés esetén Böllönnek nevezzük. A felkészítés során a Böllön jellegû elemeket elsõsorban hivatásos katonák és oktató szintet elért barantázók sajátíthatják el.

    Filozófiája

    A Baranta a tradicionális magyar életfelfogást fogadja el harci filozófiájának. A hagyományos életelvek szerint élõ ember elõször önmaga megismerésére és meghatározására törekszik, s ezt rendeli a fennálló világ rendje mellé.

    A barantázók egyik legfontosabb célja, hogy a hagyományos magyar harci kultúra elemeinek megismertetésével, a Baranta önálló harci rendszerének minél eredményesebbé tételével megismertesse és világszerte népszerûsítse a magyar kultúrát, a természetet és az embert tisztelõ magyar énképet valamint, hogy az általuk ûzött stílust az egyik legnépszerûbb harcmûvészeti irányzattá tegyék hazánkban és késõbba világon is. A terjeszkedés elsõdleges irányát Erdély, a Felvidék, a Vajdaság, Kárpátalja és a Közép-ázsiai területeken élõ testvérnépek szállásterületei jelentik.

    Az egyéni kezdeményezõkészséget tisztelõ, a kreativitást fejlesztõ és elõsegítõ rendszere gyorsabb tanulási eredményekhez vezet. Ez igaz mind a mozgásos folyamatokra, mind a személyiség fejlesztésének lehetõségeire.

    Egy Barantával foglakozó embernek hinnie kell abban, hogy a "régiek" látják az õ munkáját, a belefektetett energiát és "megelégedéssel" tölti el õket, hogy "látják" önmaguk továbbélését.

    Történelmi elõzmények - Bevezetés

    A harcmûvészetek kialakulásáig egészen az emberi társadalmak szervezõdésének kezdetéig vissza kell tekintenünk. Már ekkor kialakulnak harcoló rendek, amelyeknek a legfontosabb feladata a harcra történõ felkészülés, a tapasztalatok gyûjtése, továbbadása, kiképzési- és felkészítési formák létrehozása volt. A csoportos felkészítés mellett ugyanakkora hangsúlyt fektettek az egyének képességeinek fejlesztésére.

    Ezekben a harci "mûhelyekben" a fegyveres- és pusztakezes alkalmazások mellett az emberi szellem fejlesztésével is foglalkoztak. A vallási-, zenei-, filozófiai tartalmakkal megtöltött kiképzési és személyiségformálási módszerek legalább annyira alkalmasak voltak arra, hogy képviselõiket "harci mûvészeknek" vagy "harcmûvészeknek" nevezzük, mint késõbbi kínai és japán társaikat. Mozgási kultúrájuk pedig vetekedett a ma legkiválóbbnak mondott harcmûvészeti formákkal. Volt rá idejük, hiszen évezredekrõl beszélünk. Ráadásula fegyveres környezet kevésbé volt változó, mint az elmúlt évszázadokban.

    A szkíták, szarmaták, hunok, avarok, párthusok, magyarok, kunok, mongolok hadseregeiben a katonák felkészítésével foglalkozó tíznagyok és száznagyok olyan harci kultúra továbbörökítõi voltak, amellyel érdemben nem tudta felvenni a versenyt /a nehézlovas eljárás szarmata találmány, õk is alapozzák meg a nyugati lovagi kultúrát/. Ennek az egyik legmagasabb színvonalat elért képviselõi a magyarok voltak /Mátyás levele Ferdinánd nápolyi királynak/, aki a lovak kezelésében és harci felkészítésében teljesen sajátos "mûvészi tökéletességû" rendszert /szárnyék rendszer-suttogó/, dolgoztak ki. Évszázadokon keresztül törvény tiltotta a magyar lovak külföldre történõ eladását, valamint a kiképzõk /csikósok, katonák/ elcsábítását.

    Késõbb egész Európa és Észak-Amerika is magyaroknak köszönheti a lovas hadi kultúra megújítását. A lovas alkalmazások mellett azonban jelentõs hatással voltak a gyalogos technikákra is. A legtöbb õsi birodalomban megfigyelhetjük, hogy /fõként a lovas alkalmazások tömeges elterjedése után/ vándorló, félig megtelepedett népek jelentõs szerepet töltöttek be az államszervezet alakításában és a kultúra formálásában.

    A baranta története

    Padányi Viktor írásai szerint a magyar harci alkalmazások elsõ képviselõit az évezredekkel korábban élt kasszu és szabír népeknél kell keresnünk. Némely emberben az esetleg kétséget ébreszthet, hogy a magyarság és a magyar kultúra hogyan kapcsolódik -e népekhez /ez a kétsége azonban a "finnugor elméletre" százszor igazabb kell, hogy legyen/, de az nem vitatható el, hogy a szkíta /csak a görögök hívták így/, hun, avar kultúrának és életmódnak Európában egyetlen örököse van /maradt/ és ezt az örököst "magyar embernek" hívják.

    A Baranta esetében ez azt jelenti, hogy minden információ, amit a történetírás és a régészet a rendelkezésünkre bocsát ezekkel a népekkel kapcsolatban az a magyar kultúrát, ezen belül a magyar harci kultúrát gazdagítja. A szkítákról szóló görög, perzsa és egyiptomi írások, a hunokról szóló kínai, latin és görög feljegyzések ugyanúgy feldolgozás alá kerültek, mint az avarokról szóló elbeszélések és régészeti leletek.

    Szûkebb értelemben a Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci kiképzési formáira épülõ fegyveres- és pusztakezes harcmûvészeti irányzat. Jelentõs szerep jut a Kárpát-medencei mozgásanyag mellett a feltételezett vándorlási területeken alkalmazott harci eljárások, a hasonló életmódközösségeket felépített népek (szkíták, hunok, avarok, türkök, onugorok, kazakok) harci és kiképzési kultúrája.

    A Baranta (Böllön) mozgásanyagának visszafejlesztésében nagy szerepet játszottak az idegen (elsõsorban Habsburg) uralkodók (birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást) tiltó vagy korlátozó törvényei. A mozgáskultúra nagy része így csupán harci táncokban, a pásztor életmódban, vívókönyvekben és mûvészeti ábrázolásokon maradt meg. A Baranta szó elsõsorban az ország olyan nyugati és déli peremvidékein maradt fenn, ahol a lakosság összetétele a kezdetektõl fogva magyar volt (Somogy, Ormánság, Göcsej, Õrség). A szépirodalomban a legtöbb alkalommal Kodolányi János mûveiben találkozhatunk vele.

    A szó jelentése: harcra, hadjáratra való felkészülés, törvényesen alkalmazható erõszak, ill. azerõszak alkalmazása.

    A kunoknál zsákmányszerzõ utat jelent. A Somogyvár környékén fennmaradt szokás szerint a barantázók a régi törzsszövetség valamikori bírájának, a régi törvények oltalmazójának /Horka/ voltak a felesküdött, különlegesen kiképzettsegítõi.

    A Baranta a magyar történelem kezdeti idõszakaiban élõ azon szabad jogállású tagjaitól származik (fejérek), akiknek kiváltsága és egyben kötelezettsége volt a hadakozás. A hadi hivatást mesteri módon elsajátító, sajátos kiképzési rendszert és taktikai elveket alkalmazó harcos réteg az elõzménye a magyar történelemben évszázadokig fennmaradó harcoló /nemesi/ rendeknek, csoportoknak.

    A hadi csoportosulások felkészítõi és vezetõi rendeletekben szabályozták az egyének és a csoportok hadi felkészítésének rendjét. A kölpények, kaplonyok, talmácsok, tíznagyok, száznagyok,a civilis-ek, várjobbágyok (iobagio castri), a keltjobbágyfiúk (iobagiones exemti), a hivatásos viadorok (pugilok), a gyepüvédõk, õrök (speculator), a nemesek (nobilis),a Magyarországra telepedett hadi kötelezettségük folytán kiváltságokat birtokló népek, besenyõk,böszörmények (muszlimok), kunok, jászok, a hagyományosan fegyverforgatással foglalkozó magyar nyelvû népcsoportok (székelyek, õrségiek, hajdúk) a speciális feladatokra létrehozott vegyes összetételû harci csoportok (nyõgérek, lövõk, királyi vadászok, oroszok) /testõrzõk-ajtonállók/, végvári vitézlõ rend, huszárok) azt mutatják, hogy a magyar történelemben legalább másfélezer évet ölel fel a harci professzionalisták jelenléte, befolyása a politikai életre és a kultúrára. Hadi kultúra a magyarság társadalomszervezõ formáira is rányomta a bélyegét. A had szó nem csak "sereget" alkotó katonákat jelenti a magyar nyelvben, hanem az együtt élõ és dolgozó önvédelmi és gazdasági egységet is.

    Mindez azt jelenti, hogy a japán, a lengyel, a török és az orosz állami berendezkedéshez hasonlóan a magyaroknak is jelentõs nagyságú csoportjai vállalták évszázadokon keresztül az életmódszerûen a harci szolgálatot, a kiképzést, a harci tudásanyag szellemi és fizikai fejlesztését, továbbadását.

    A Baranta elsõsorban az õ tudásanyagukra és az évszázadok alatt kialakult életfilozófiájukra épül. Õk a Baranta jogelõdei. A szervezetten mûködõ magyar harci kultúra a VII.-XVII. század között élte virágkorát. A Barantában három kiemelkedõ idõszakot különböztetünk meg: 1. A vándorló állam idõszaka, 2. Az Árpádok idõszaka, 3. A végváriak idõszaka.

    A XVI. század elejétõl megindul a magyar kultúra kettéválása. Ettõl az idõszaktól fogva a népi kultúra õrzi csak tovább a magyar sajátosságokat. A nemesi kultúra (a harci kultúrát, mozgásos kultúrát is beleértve) egyre inkább nyugati jelleget ölt. Az ezt követõ idõszakokban már egyre inkább a társadalom perifériájára sodródik a harci jellegû tudásanyag.

    A magyar harcmûvészet újjáélesztésére több kísérlet is történt. A két világháború alatt magyar katonatisztek állították össze az elsõ komoly anyagot, amellyel a legénység harci képzettségét és nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodását akarták elõmozdítani. A kutatások eredményeinek néhány eleme a korabeli harci szabályzatokban is megjelent.

    Újjászületés

    Az 1960-as években szintén több próbálkozás történt az egységes mozgásanyag és harci szemlélet kialakítására, de a távol-keleti irányzatok elõretörésével és népszerûségével ez a törekvés nem tudta felvenni a harcot. A '80-as években egyes mûhelyekben komoly kutatómunka alakult ki, amelynek a hatására 1993-ban az akkori Kossuth Lajos Katonai Fõiskolán lefektették a sportág alapjait.

    1997-ben létrejött a Baranta Szövetség (jelképe a rakamazi Turulmadár), 1998-ban rendezték az elsõ magyar bajnokságot. A sportág fejlõdésében fontos szerepet játszottak azok a mongol, kazak tanulmányutak, amelyet a sportág kutatói és segítõi tettek meg az elmúlt évtizedben, valamint azok a mongol és török oktatók, aki a Közép-ázsiai fogáskészletekkel bõvítették a Baranta tárházát.

    Ma már a világ legjobb lovasíjászai ismét magyarok. Jelentõs elõrelépést jelentett Dr. Harnos Imre 10 danos stílusalapító nagymester látogatása is, melynek következtében a vezetõ magyarországi Zen Bu Kan Kempo Egyesületek jelentõs része Baranta szakosztályokat indított. A régi pusztai tízes rendszerek mintájára 1999-ben alkották meg az elsõ Fokozat- és vizsgaszabályzatot.

    A barantázók õsi magyar állatneveket (az állat ereje szerint) kapnak a teljesített vizsgák alkalmával (Borsuk/borz, Burk/farkas, Bars/párduc, Kaplony/tigris). A Baranta az összetett képességû harcos lehetõségeit vizsgálja, ezért ugyanakkora hangsúlyt fektet a távra ható-, a vívó fegyverekre, mint a közelharcra és a pusztakezes megoldások alkalmazására.

    Egy oktatói vizsga (Bars-oktur, 5. fokozat) megszerzéséhez 34 különféle vizsgaelembõl kell teljesíteni a megszabott minimum szinteket a vizsgázónak.

    Stílus és verseny-szakágak, hagyományõrzõ formák

    I. Thug-Baranta(gyalogos szakág)
    II. Ráró-Baranta(lovas szakág)
    III. Oslu Baranta( a lovas vagy a gyalogos szakág versenyeztetési rendszerének egy-egy versenyszámának önállóan való megrendezése)
    - Oslu egyéni
    - Oslu Tömén / Szállás (csapat)

    IV. Baranta harci játékok (a barantához kapcsolható -a harci képességeket fejlesztõ- olyan csoportos és egyéni játékok, amelyeka magyar kulturkincsben fellelhetõek.

    A Baranta/Böllön fokozatai

    A fokozatok a régi pusztai tízes harci rendszerek elvét követik. Emelkedõ rendben mutatják meg, hogy az adott barantázó milyen mértékben birtokolja az õsei által reá hagyományozott harci örökséget szemléletet valamint, hogy milyen mértékben képes ezt alkalmazni és fejleszteni. Az emelkedõ tízes rendszerhez a népi állatmegfigyelések harci értékeit társító, régi magyar és kun állatmegnevezések tartoznak.

    A Baranta Szövetség hivatalos ábrázolása mellett a fokozat szimbóluma feldolgozható a magyar jelkép- és szimbólumrendszer hagyományain alapuló önálló, egyedi formában is. A fokozatok odaítélése során a vizsgabizottság azt a tényt jelzi, hogy az elvárt testi-, lelki-, erkölcsi képességek, készségek és tartalmak magasabb szintre emelkedtek /közeledve a harcos szintjéhez/.

    Az elsõ Baranta fokozat megszerzése után a barantázó jogosult /a rovás jel és szimbólumrendszer szabályainak megfelelõ/ személyes tulajdonjegyet /tamgát-rójegyet/ viselni. Az egyes állatnevek a harci képességek egy-egy szintjét jelölik az alábbiak szerint:

    Bodur - Törpe, apró állat- az önvédelem felvállalása
    Borsuk - Borz - a teljes odaadással küzdés
    Burk - Farkas - az együttmûködés képessége
    Rüs - Hiúz - óvatosság és kiszámíthatatlanság
    Bars - Hó párduc - ruganyosság, test és erõ optimális összhangja
    Csanád - Tompa orrú ló - természet és aharcos összhangja
    Arslan - Oroszlán - a magabiztosság és a nyugalom
    Kaplony/Kaplan - Tigris - a harc idõpontjának és módján a helyes megválasztása
    Belénd/Bilok - Bölény/Tulok - Az õsi, ösztönös erõk tudatos hasznosítása
    Tepremez - Rendíthetetlen - a népet jelképezõ tökéletesedõharcos, a képességek teljessége nem más, mint az ember teljessége

    A fokozatok megszerzésének ideje és módjai

    A Baranta rendszere elfogadja az egyének fizikai-, pszichikai- és szellemi különbözõségét, ezáltal az elõremeneteli rendszer ilyen irányban történõ megnyilvánulását is.Ezáltal csupán kereteket határoz meg idõhatárokként. Az elsõ keretszám azt az idõpontot jelöli amely idõn belül nem lehet egy fokozatvizsgára jelentkezni.

    Ez az elsõ keretszám azonban a Barantával való foglalatoskodás kezdõ idõpillanatához kötõdik. A második keretszám azt mutatja, hogy az adott fokozatban mennyi idõt tölt el az adott "csatár". Ha ezt a keretszámot túllépi és még nem jelentkezett magasabb fokozat teljesítésére, akkor meg kell ismételni az utolsó vizsgáját, hogy címét továbbra is megtarthassa. Ellenkezõ esetben elveszíti fokozatát. A második keretszámba a vizsgabizottság beszámíthatja a "társ harcmûvészetekben" eltöltött idõ 1-30 % -át is.

    A régi rendhez igazodva így próbálja a Baranta elkerülni a harci értékek devalválódását. Kivételt képeznek azok a barantázók, akik átlépik az 50 éves korhatárt. Ezek a barantázók, mint "megállapodottak", viselhetik címüket.

    A barantázó az alábbi módon juthat fokozatokhoz:

    - A mindenkori éves Baranta Országos Fokozatvizsgákon. A vizsgarendi utasítás által meghatározott aktuális követelmények teljesítése alapján a vizsgabizottság megállapíthatja a cím jogosságát.

    - Az évente egy alkalommal megrendezett Baranta Magyar Bajnokság öskü kategóriájában elért gyõzelem és pontszám alapján. Kivételt képeznek a Bodur, Borsuk valamint a Belénd, Tepremez fokozatok valamint a versenyeken sérülést okozó versenyzõk.

    - Az elsõ két fokozat esetében a harci szállást vezetõ oktur vizsgáztatása és ajánlása alapján. /Harci szállásnak azok a felkészítõ helyszínekszámítanak, ahol legalább Bars fokozatú (oktur) barantázó vezeti a kiképzést és az arra fordított idõ eléri a heti 2x2 órát./

    Forrás: Hivatalos Baranta oldal


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Gördeszkások a szökõkútban

    Idén tavasszal is fel kellett újítani Nagykanizsán az Erzsébet-téri szökõkút burkolatát. A csempéket gördeszkások és biciklisek tették tönkre, akik extrém sportpályának használták a télen üres medencét.

  • Balzsay börtönben!

    Az ökölvívó nagyon nyomasztónak találja az egyszemélyes cellát. Balzsay Károly a sopronkõhidai börtönbe látogatott, ahol a rabokkal találkozott. Elõtte már több sportoló is járt itt.

  • Kick-Box - A siker útja

    Írta: Szûcs Zoltán

    Harcmûvészet: sokunk számára misztikus fogalom. Valamilyen emberfeletti, megismételhetetlen teljesítményt idéz bennünk. Látván a filmek látványos akcióit, a szinte hihetetlen mozdulatokat, sokunkban vágyódás támad e tõlünk távol álló, kicsit idegen világ megismerésére. A harcmûvészetek rajongói bizonyára emlékeznek Bruce Lee karizmatikus egyéniségére, látszólag gyenge alkatát meghazudtoló harcmûvészeti tudására. Ki ne irigyelné Jackie Chan akrobatikus akcióit, vagy éppen Steven Seagal kissé idegenül ható, de látványos mozdulatait? Ki ne hallott volna már Chuck Norrisról, vagy éppen Jean-Claude Van Damme-ról? Korunk hírességei õk, különbözõ harcmûvészeti stílusokban varázsolják el a közönséget. Egyvalamiben azonban megegyeznek: a harcmûvészetek világával ismertetik meg a nézõk tömegeit.

  • Bázisugrás

    A Bázis-ugrás (B.A.S.E JUMP) alacsony magasságból, fix objektumokról végrehajtott speciális ejtõernyõs ugrás. (Jogilag nem tekinthetõ ejtõernyõs ugrásnak a hazai szabályzatban.) A B.A.S.E mozaikszó az ugorható objektumok kezdõbetûit rejti, mint : B-buliding (épület), A-antenna, S-span (hídak), E-erath (föld,szikla).

  • Az airsoft

    Az airsoft egy mûanyaggolyót kilövõ fegyverrel játszott hobby-sport gyûjtõneve. Fõ irányzata a harci szimulációs játék (wargame), melyben általában két csapat játszik egymás ellen egy terepakadályokkal szabdalt pályán. A játékok lehetnek ún. végkiállósak, vagy visszaállósak, attól függõen mekkora pályán játszanak, illetve, hány fõ vesz benne részt. Cél egy adott feladat teljesítése, ami lehet pl. terület elfoglalása, valamilyen céltárgy megszerzése, fontos személy útvonalon való végigkísérése stb.

  • A birkózás

    Leírás:
    A birkózás során a versenyzõk eszköz nélkül vívott test-test elleni küzdelemben arra törekszenek, hogy ellenfelüket kétvállra fektessék, tust adjanak-a versenyzõnek mindkét válla egyszerre legalább 1 másodpercig érinti a szõnyeget -,vagy több és értékesebb fogással, dobássalmegszerezzék a gyõzelmet.A birkózóversenyeket kötöttfogásban és szabadfogásban rendezhetik meg. A kötöttfogású birkózásban a fejtõl számítva csak derékig szabad megfogni az ellenfelet, gáncsolni és lábat fogni tilos. Általában tilos a láb bármilyen cselekvõ használata. A szabadfogású birkózásban lábat fogni gáncsolni is szabad. A versenyzõk csak vállpántos, egész birkózómezben és birkózócipõben mérkõzhetnek.

  • Letartóztatás a Forrest-gyilkosság ügyében

    Korábban beszámoltunk arról, hogy a korábbi váltó- és nagyváltósúlyú világelsõ Vernon Forrest (41 gyõzelem – 3 vereség) gyilkosság áldozata lett, s az elkövetõket nagy erõkkel keresi az atlantai rendõrség.

  • Kempo - Az ököl törvénye

    Leírás:
    A kempo technikák, mozdulatsorok a világ más-más szegleteiben különbözõek lehetnek, mégpedig aszerint, hogy ki tanítja. Minden mester rá jellemzõen átdolgozza õket, picit módosít azon a tudáson, amit megkapott. A mozdulatok így személyre szabottak. Magasságtól, súlytól, alkattól és nemtõl függõen más-más ütéssort ajánlatos gyakorolni, fejleszteni. A kempo olyan sport, amely kreativitást igényel és gondolkozni is tanít.

  • Azonnali megoldás a törött végtagoknak

    Az extrém sportok szerelmesei örülhetnek, hiszen hamarosan minden körülmények között képesek lesznek ellátni sérüléseiket annak az egyedülálló speciális mûanyag végtagsínnek a segítségével, amelyet nemrég nemzetközi tervezési díjjal jutalmaztak.

  • Thai box (Muay Thai): tradicionális thai küzdelmi rendszer

    Leírás:
    A thai box (muay thai) felhasználja az öklöt, könyököt, rúgásoknál a térdet, sípcsontot, de elõfordulnak a sarokkal, lábfejjel leadott rúgások is. Az egész világon úgy lett ismert, mint az egyik leghatékonyabb harcmûvészeti stílus a ringben, utcán egyaránt.

  • Brazil Jiu-jitsu

    Történet:
    A Brazil Jiu-Jitsu, vagy másik ismert nevén Gracie Jiu-Jitsu, a Japán Judó egyik változataként a '20-as évek közepén fejlõdött ki Brazíliában.

  • Hapkido: koreai harci irányzat

    Története:
    A Hapkido kialakulásának történetében alapvetõen a hapkido technikáinak és elméletének egyik fõ forrása az aiki-jujutsu õsi japán harci rendszer, Choi Yung Sul (1904-1986) és elsõ tanítványai játszották a legmeghatározóbb szerepet.

  • Parkour: a betondzsungel sport

    Már hazánkban is vannak free running klánok, akik egyre komolyabban veszik a gyakorlást, ami persze nem úszható meg sérülések nélkül. A hibázás gipsszel járhat. Korlátokon, padokon, házak között, háztetõkrõl-háztetõkre ugráló, szaltózó, falakon futkosó sportemberek, akik a filmekben általában a rendõrök elõl menekülnek, és közben kecsesen cikáznak a város különbözõ akadályain.

  • Ilyen a boksz (DVD)

    Vince és Caesar profi bokszolók, edzõtársak és jó barátok - mindketten kétségbeesetten reménykednek abban, hogy mielõtt karrierjük véget ér, még egyszer eljutnak a csúcsra. Az évszázad mérkõzésének - Mike Tyson meccsének - reggelén kiderül, hogy az elõmérkõzéssel valami nincs rendben.

  • Bedák Zsolt: magabiztos nyolcadik!

    A Spotlight Boxing kispehelysúlyú ásza, a korábbi olimpikon Bedák Zsolt a szombati drezdai profiboksz gálán megszerezte nyolcadik profi gyõzelmét.

  • A Curling

    Egy játék nagyjából 2-2.5 órás. Tíz endbõl, vagyis játékrészbõl, "tizedidõbõl" áll. Döntetlen állás esetén erre jöhet még egy 11-ik hosszabbítás. A játék színhelye egy keskeny, hosszú jégpálya, két végén egy-egy céltábla jellegû rajzolattal. A csapatok célja minden end végére az, hogy lehetõleg minél több kövük helyezkedjen el a ház középpontjához közelebb, mint az ellenfélé. Ennek érdekében kiüthetik az ellenséges követ is, ha az túl jó helyen áll. A kövek útja a jég sûrû söprésével bizonyos határokon belül befolyásolható.

  • Strikeforce-hoz szerzõdik Tito Ortiz?

    A hajdani UFC reklámarc Tito Ortiz legfrissebb nyilatkozata szerint hamarosan lehet hogy a feltörekvõ Strikeforce szervezethez ír alá.

    Lassan több mint egy éve nem lépett ketrecbe a Hungtington Beach-i rossz fiú és akkor sem szerepelt túl jól.

    "Most estem át egy komoly hátmûtéten. Az orvosom eddig tiltott mindenféle mozgástól ám most már készen állok a megmérettetésre."

  • Ninjutsu: õsi Japán harcmûvészet

    Leírás:
    A ninjutsuban nem az a cél, hogy egyszerûen megüssük az ellenfelet (ezáltal szerezve esetleg néhány pontot), hanem hogy az ellenfelet harcképtelenné tegyük. Nincsenek tiltott technikák, nincsenek védõfelszerelések, sem szabályok. Nincs szigorúan kötött mozgásanyag sem. A technikák tanulása során sokkal fontosabb a technika elvének megértése, mint annak másolása, ebbõl következõen mivel nincs két egyforma szituáció, így nincs két teljesen egyforma technika sem.

  • Fagyfutás: mínuszok, szelek és egy ír, aki mindent kibír

    Maratonfutás az Északi- és a Déli sarkon? Ilyen is van! Mert, van, aki hidegen szereti, a futást. Sõt, fagyosan, hiszen olykor -50 fokban nyomják le a kilométereket a versenyzõk. Ugyanis december 12-én rajtolt el a Déli-sarki Maraton az Ellsworth hegység lábától, nem messze a Déli-sarktól. Mondani sem kell, a verseny útvonalát végig jég és hó borítja, a hõmérséklet -20 fok körüli, és erõs, folyamatos szél fúj.

  • Wayne Elocknak csak az öv számít

    Az IBF középsúlyú bajnoka, Arthur Abraham (24 gyõzelem – 0 vereség) december8-án a svájci Bázelben védi övét, éspedig a brit bajnok Wayne Elcock (18 gyõzelem – 2 vereség) ellen.

kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%