rss

  • Baranta

  • Share on Tumblr

    A Baranta jelentése
    Ma a Baranta az önálló magyar harci irányzatot jelenti. A szó eredeti jelentése: harcra, hadjáratra, rajtaütésre való felkészülés. A környezõ országokban rablást, fosztogatást jelent. A kaukázusi népeknél a konfliktusok erõszakos, de vér nélküli elintézési formáját, vagy harci vetélkedõt jelképez. A Baranta véráldozat nélküli jogos zsákmányszerzést is takarhat (törvénysértés, személy megsértése). A tradicionális magyar harcmûvészetet Barantának nevezzük, amíg csupán versengésrõl, felkészülésrõl, békeidõszakon belüli gyakorlatozásról szól.

    A barantázónak is fel kell nõnie a Barantához. Ez nem hiba, csupán állapot. Senki sem válik tökéletessé, de szándék lehet tökéletes Történelmi. Az élet túl értékes ahhoz, hogy a "semmivel" töltsük el. Hogy kell élni? Ahogy a dal is mondja:
    "Hogy, ha „megérkezel” csodáljon õsöd, s fogadjon el…."

    Mert egyszer mindenki meg fog érkezni...

    Az ellenség megsemmisítésére való törekvés esetén Böllönnek nevezzük. A felkészítés során a Böllön jellegû elemeket elsõsorban hivatásos katonák és oktató szintet elért barantázók sajátíthatják el.

    Filozófiája

    A Baranta a tradicionális magyar életfelfogást fogadja el harci filozófiájának. A hagyományos életelvek szerint élõ ember elõször önmaga megismerésére és meghatározására törekszik, s ezt rendeli a fennálló világ rendje mellé.

    A barantázók egyik legfontosabb célja, hogy a hagyományos magyar harci kultúra elemeinek megismertetésével, a Baranta önálló harci rendszerének minél eredményesebbé tételével megismertesse és világszerte népszerûsítse a magyar kultúrát, a természetet és az embert tisztelõ magyar énképet valamint, hogy az általuk ûzött stílust az egyik legnépszerûbb harcmûvészeti irányzattá tegyék hazánkban és késõbba világon is. A terjeszkedés elsõdleges irányát Erdély, a Felvidék, a Vajdaság, Kárpátalja és a Közép-ázsiai területeken élõ testvérnépek szállásterületei jelentik.

    Az egyéni kezdeményezõkészséget tisztelõ, a kreativitást fejlesztõ és elõsegítõ rendszere gyorsabb tanulási eredményekhez vezet. Ez igaz mind a mozgásos folyamatokra, mind a személyiség fejlesztésének lehetõségeire.

    Egy Barantával foglakozó embernek hinnie kell abban, hogy a "régiek" látják az õ munkáját, a belefektetett energiát és "megelégedéssel" tölti el õket, hogy "látják" önmaguk továbbélését.

    Történelmi elõzmények - Bevezetés

    A harcmûvészetek kialakulásáig egészen az emberi társadalmak szervezõdésének kezdetéig vissza kell tekintenünk. Már ekkor kialakulnak harcoló rendek, amelyeknek a legfontosabb feladata a harcra történõ felkészülés, a tapasztalatok gyûjtése, továbbadása, kiképzési- és felkészítési formák létrehozása volt. A csoportos felkészítés mellett ugyanakkora hangsúlyt fektettek az egyének képességeinek fejlesztésére.

    Ezekben a harci "mûhelyekben" a fegyveres- és pusztakezes alkalmazások mellett az emberi szellem fejlesztésével is foglalkoztak. A vallási-, zenei-, filozófiai tartalmakkal megtöltött kiképzési és személyiségformálási módszerek legalább annyira alkalmasak voltak arra, hogy képviselõiket "harci mûvészeknek" vagy "harcmûvészeknek" nevezzük, mint késõbbi kínai és japán társaikat. Mozgási kultúrájuk pedig vetekedett a ma legkiválóbbnak mondott harcmûvészeti formákkal. Volt rá idejük, hiszen évezredekrõl beszélünk. Ráadásula fegyveres környezet kevésbé volt változó, mint az elmúlt évszázadokban.

    A szkíták, szarmaták, hunok, avarok, párthusok, magyarok, kunok, mongolok hadseregeiben a katonák felkészítésével foglalkozó tíznagyok és száznagyok olyan harci kultúra továbbörökítõi voltak, amellyel érdemben nem tudta felvenni a versenyt /a nehézlovas eljárás szarmata találmány, õk is alapozzák meg a nyugati lovagi kultúrát/. Ennek az egyik legmagasabb színvonalat elért képviselõi a magyarok voltak /Mátyás levele Ferdinánd nápolyi királynak/, aki a lovak kezelésében és harci felkészítésében teljesen sajátos "mûvészi tökéletességû" rendszert /szárnyék rendszer-suttogó/, dolgoztak ki. Évszázadokon keresztül törvény tiltotta a magyar lovak külföldre történõ eladását, valamint a kiképzõk /csikósok, katonák/ elcsábítását.

    Késõbb egész Európa és Észak-Amerika is magyaroknak köszönheti a lovas hadi kultúra megújítását. A lovas alkalmazások mellett azonban jelentõs hatással voltak a gyalogos technikákra is. A legtöbb õsi birodalomban megfigyelhetjük, hogy /fõként a lovas alkalmazások tömeges elterjedése után/ vándorló, félig megtelepedett népek jelentõs szerepet töltöttek be az államszervezet alakításában és a kultúra formálásában.

    A baranta története

    Padányi Viktor írásai szerint a magyar harci alkalmazások elsõ képviselõit az évezredekkel korábban élt kasszu és szabír népeknél kell keresnünk. Némely emberben az esetleg kétséget ébreszthet, hogy a magyarság és a magyar kultúra hogyan kapcsolódik -e népekhez /ez a kétsége azonban a "finnugor elméletre" százszor igazabb kell, hogy legyen/, de az nem vitatható el, hogy a szkíta /csak a görögök hívták így/, hun, avar kultúrának és életmódnak Európában egyetlen örököse van /maradt/ és ezt az örököst "magyar embernek" hívják.

    A Baranta esetében ez azt jelenti, hogy minden információ, amit a történetírás és a régészet a rendelkezésünkre bocsát ezekkel a népekkel kapcsolatban az a magyar kultúrát, ezen belül a magyar harci kultúrát gazdagítja. A szkítákról szóló görög, perzsa és egyiptomi írások, a hunokról szóló kínai, latin és görög feljegyzések ugyanúgy feldolgozás alá kerültek, mint az avarokról szóló elbeszélések és régészeti leletek.

    Szûkebb értelemben a Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci kiképzési formáira épülõ fegyveres- és pusztakezes harcmûvészeti irányzat. Jelentõs szerep jut a Kárpát-medencei mozgásanyag mellett a feltételezett vándorlási területeken alkalmazott harci eljárások, a hasonló életmódközösségeket felépített népek (szkíták, hunok, avarok, türkök, onugorok, kazakok) harci és kiképzési kultúrája.

    A Baranta (Böllön) mozgásanyagának visszafejlesztésében nagy szerepet játszottak az idegen (elsõsorban Habsburg) uralkodók (birkózást, ökölharcot, vívást, íjászatot, lovaglást) tiltó vagy korlátozó törvényei. A mozgáskultúra nagy része így csupán harci táncokban, a pásztor életmódban, vívókönyvekben és mûvészeti ábrázolásokon maradt meg. A Baranta szó elsõsorban az ország olyan nyugati és déli peremvidékein maradt fenn, ahol a lakosság összetétele a kezdetektõl fogva magyar volt (Somogy, Ormánság, Göcsej, Õrség). A szépirodalomban a legtöbb alkalommal Kodolányi János mûveiben találkozhatunk vele.

    A szó jelentése: harcra, hadjáratra való felkészülés, törvényesen alkalmazható erõszak, ill. azerõszak alkalmazása.

    A kunoknál zsákmányszerzõ utat jelent. A Somogyvár környékén fennmaradt szokás szerint a barantázók a régi törzsszövetség valamikori bírájának, a régi törvények oltalmazójának /Horka/ voltak a felesküdött, különlegesen kiképzettsegítõi.

    A Baranta a magyar történelem kezdeti idõszakaiban élõ azon szabad jogállású tagjaitól származik (fejérek), akiknek kiváltsága és egyben kötelezettsége volt a hadakozás. A hadi hivatást mesteri módon elsajátító, sajátos kiképzési rendszert és taktikai elveket alkalmazó harcos réteg az elõzménye a magyar történelemben évszázadokig fennmaradó harcoló /nemesi/ rendeknek, csoportoknak.

    A hadi csoportosulások felkészítõi és vezetõi rendeletekben szabályozták az egyének és a csoportok hadi felkészítésének rendjét. A kölpények, kaplonyok, talmácsok, tíznagyok, száznagyok,a civilis-ek, várjobbágyok (iobagio castri), a keltjobbágyfiúk (iobagiones exemti), a hivatásos viadorok (pugilok), a gyepüvédõk, õrök (speculator), a nemesek (nobilis),a Magyarországra telepedett hadi kötelezettségük folytán kiváltságokat birtokló népek, besenyõk,böszörmények (muszlimok), kunok, jászok, a hagyományosan fegyverforgatással foglalkozó magyar nyelvû népcsoportok (székelyek, õrségiek, hajdúk) a speciális feladatokra létrehozott vegyes összetételû harci csoportok (nyõgérek, lövõk, királyi vadászok, oroszok) /testõrzõk-ajtonállók/, végvári vitézlõ rend, huszárok) azt mutatják, hogy a magyar történelemben legalább másfélezer évet ölel fel a harci professzionalisták jelenléte, befolyása a politikai életre és a kultúrára. Hadi kultúra a magyarság társadalomszervezõ formáira is rányomta a bélyegét. A had szó nem csak "sereget" alkotó katonákat jelenti a magyar nyelvben, hanem az együtt élõ és dolgozó önvédelmi és gazdasági egységet is.

    Mindez azt jelenti, hogy a japán, a lengyel, a török és az orosz állami berendezkedéshez hasonlóan a magyaroknak is jelentõs nagyságú csoportjai vállalták évszázadokon keresztül az életmódszerûen a harci szolgálatot, a kiképzést, a harci tudásanyag szellemi és fizikai fejlesztését, továbbadását.

    A Baranta elsõsorban az õ tudásanyagukra és az évszázadok alatt kialakult életfilozófiájukra épül. Õk a Baranta jogelõdei. A szervezetten mûködõ magyar harci kultúra a VII.-XVII. század között élte virágkorát. A Barantában három kiemelkedõ idõszakot különböztetünk meg: 1. A vándorló állam idõszaka, 2. Az Árpádok idõszaka, 3. A végváriak idõszaka.

    A XVI. század elejétõl megindul a magyar kultúra kettéválása. Ettõl az idõszaktól fogva a népi kultúra õrzi csak tovább a magyar sajátosságokat. A nemesi kultúra (a harci kultúrát, mozgásos kultúrát is beleértve) egyre inkább nyugati jelleget ölt. Az ezt követõ idõszakokban már egyre inkább a társadalom perifériájára sodródik a harci jellegû tudásanyag.

    A magyar harcmûvészet újjáélesztésére több kísérlet is történt. A két világháború alatt magyar katonatisztek állították össze az elsõ komoly anyagot, amellyel a legénység harci képzettségét és nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodását akarták elõmozdítani. A kutatások eredményeinek néhány eleme a korabeli harci szabályzatokban is megjelent.

    Újjászületés

    Az 1960-as években szintén több próbálkozás történt az egységes mozgásanyag és harci szemlélet kialakítására, de a távol-keleti irányzatok elõretörésével és népszerûségével ez a törekvés nem tudta felvenni a harcot. A '80-as években egyes mûhelyekben komoly kutatómunka alakult ki, amelynek a hatására 1993-ban az akkori Kossuth Lajos Katonai Fõiskolán lefektették a sportág alapjait.

    1997-ben létrejött a Baranta Szövetség (jelképe a rakamazi Turulmadár), 1998-ban rendezték az elsõ magyar bajnokságot. A sportág fejlõdésében fontos szerepet játszottak azok a mongol, kazak tanulmányutak, amelyet a sportág kutatói és segítõi tettek meg az elmúlt évtizedben, valamint azok a mongol és török oktatók, aki a Közép-ázsiai fogáskészletekkel bõvítették a Baranta tárházát.

    Ma már a világ legjobb lovasíjászai ismét magyarok. Jelentõs elõrelépést jelentett Dr. Harnos Imre 10 danos stílusalapító nagymester látogatása is, melynek következtében a vezetõ magyarországi Zen Bu Kan Kempo Egyesületek jelentõs része Baranta szakosztályokat indított. A régi pusztai tízes rendszerek mintájára 1999-ben alkották meg az elsõ Fokozat- és vizsgaszabályzatot.

    A barantázók õsi magyar állatneveket (az állat ereje szerint) kapnak a teljesített vizsgák alkalmával (Borsuk/borz, Burk/farkas, Bars/párduc, Kaplony/tigris). A Baranta az összetett képességû harcos lehetõségeit vizsgálja, ezért ugyanakkora hangsúlyt fektet a távra ható-, a vívó fegyverekre, mint a közelharcra és a pusztakezes megoldások alkalmazására.

    Egy oktatói vizsga (Bars-oktur, 5. fokozat) megszerzéséhez 34 különféle vizsgaelembõl kell teljesíteni a megszabott minimum szinteket a vizsgázónak.

    Stílus és verseny-szakágak, hagyományõrzõ formák

    I. Thug-Baranta(gyalogos szakág)
    II. Ráró-Baranta(lovas szakág)
    III. Oslu Baranta( a lovas vagy a gyalogos szakág versenyeztetési rendszerének egy-egy versenyszámának önállóan való megrendezése)
    - Oslu egyéni
    - Oslu Tömén / Szállás (csapat)

    IV. Baranta harci játékok (a barantához kapcsolható -a harci képességeket fejlesztõ- olyan csoportos és egyéni játékok, amelyeka magyar kulturkincsben fellelhetõek.

    A Baranta/Böllön fokozatai

    A fokozatok a régi pusztai tízes harci rendszerek elvét követik. Emelkedõ rendben mutatják meg, hogy az adott barantázó milyen mértékben birtokolja az õsei által reá hagyományozott harci örökséget szemléletet valamint, hogy milyen mértékben képes ezt alkalmazni és fejleszteni. Az emelkedõ tízes rendszerhez a népi állatmegfigyelések harci értékeit társító, régi magyar és kun állatmegnevezések tartoznak.

    A Baranta Szövetség hivatalos ábrázolása mellett a fokozat szimbóluma feldolgozható a magyar jelkép- és szimbólumrendszer hagyományain alapuló önálló, egyedi formában is. A fokozatok odaítélése során a vizsgabizottság azt a tényt jelzi, hogy az elvárt testi-, lelki-, erkölcsi képességek, készségek és tartalmak magasabb szintre emelkedtek /közeledve a harcos szintjéhez/.

    Az elsõ Baranta fokozat megszerzése után a barantázó jogosult /a rovás jel és szimbólumrendszer szabályainak megfelelõ/ személyes tulajdonjegyet /tamgát-rójegyet/ viselni. Az egyes állatnevek a harci képességek egy-egy szintjét jelölik az alábbiak szerint:

    Bodur - Törpe, apró állat- az önvédelem felvállalása
    Borsuk - Borz - a teljes odaadással küzdés
    Burk - Farkas - az együttmûködés képessége
    Rüs - Hiúz - óvatosság és kiszámíthatatlanság
    Bars - Hó párduc - ruganyosság, test és erõ optimális összhangja
    Csanád - Tompa orrú ló - természet és aharcos összhangja
    Arslan - Oroszlán - a magabiztosság és a nyugalom
    Kaplony/Kaplan - Tigris - a harc idõpontjának és módján a helyes megválasztása
    Belénd/Bilok - Bölény/Tulok - Az õsi, ösztönös erõk tudatos hasznosítása
    Tepremez - Rendíthetetlen - a népet jelképezõ tökéletesedõharcos, a képességek teljessége nem más, mint az ember teljessége

    A fokozatok megszerzésének ideje és módjai

    A Baranta rendszere elfogadja az egyének fizikai-, pszichikai- és szellemi különbözõségét, ezáltal az elõremeneteli rendszer ilyen irányban történõ megnyilvánulását is.Ezáltal csupán kereteket határoz meg idõhatárokként. Az elsõ keretszám azt az idõpontot jelöli amely idõn belül nem lehet egy fokozatvizsgára jelentkezni.

    Ez az elsõ keretszám azonban a Barantával való foglalatoskodás kezdõ idõpillanatához kötõdik. A második keretszám azt mutatja, hogy az adott fokozatban mennyi idõt tölt el az adott "csatár". Ha ezt a keretszámot túllépi és még nem jelentkezett magasabb fokozat teljesítésére, akkor meg kell ismételni az utolsó vizsgáját, hogy címét továbbra is megtarthassa. Ellenkezõ esetben elveszíti fokozatát. A második keretszámba a vizsgabizottság beszámíthatja a "társ harcmûvészetekben" eltöltött idõ 1-30 % -át is.

    A régi rendhez igazodva így próbálja a Baranta elkerülni a harci értékek devalválódását. Kivételt képeznek azok a barantázók, akik átlépik az 50 éves korhatárt. Ezek a barantázók, mint "megállapodottak", viselhetik címüket.

    A barantázó az alábbi módon juthat fokozatokhoz:

    - A mindenkori éves Baranta Országos Fokozatvizsgákon. A vizsgarendi utasítás által meghatározott aktuális követelmények teljesítése alapján a vizsgabizottság megállapíthatja a cím jogosságát.

    - Az évente egy alkalommal megrendezett Baranta Magyar Bajnokság öskü kategóriájában elért gyõzelem és pontszám alapján. Kivételt képeznek a Bodur, Borsuk valamint a Belénd, Tepremez fokozatok valamint a versenyeken sérülést okozó versenyzõk.

    - Az elsõ két fokozat esetében a harci szállást vezetõ oktur vizsgáztatása és ajánlása alapján. /Harci szállásnak azok a felkészítõ helyszínekszámítanak, ahol legalább Bars fokozatú (oktur) barantázó vezeti a kiképzést és az arra fordított idõ eléri a heti 2x2 órát./

    Forrás: Hivatalos Baranta oldal


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Capoeira: afro - brazil eredetû harcok

    Alapelve:
    A capoeira afro-brazil harcmûvészet, amelyben nem verekednek hanem játszanak a küzdõk. A capoeira játékot a gyakorlók alkotta körben játszák. A játékosok a zenekar és a kör szélén állók adta ütemre játszanak. A cél az, hogy az egyik játékos a másik fölébe kerüljön, a másikat mozgás és cselekvésképtelen helyzetbe hozza. A capoeirában nem a nyers erõt, hanem a furfangot és a cseleket ismerik el igazán. Technikai repertoárja nagyon széles, jelemzõen rúgások, ütések, földrevitelek és akrobatikus elmozgások közül válogathatnak a játékosok. A capoeirások mindenek felett tisztelik az axe-t, azaz az energiát, amely a körben keletkezik.

  • Iaido: õsi japán harcok, a kardvívás mûvészete

    Alapelve:
    A Japán kard használatának, és mûködési elvének megismerése. Az iaido a helyes tartásra - mind testi, mind szellemi tekintetben -, a pontosságra, a precizitásra tanít, valamint a rendkívüli türelemre, tiszteltre mások, magunk és az élet iránt, a belsõ megérzéseink csiszolására, és az ezekben történõ bizalomra, arra hogy akárhol vagyunk, és akármit is teszünk, legyünk éberek és felkészültek bármire. E tulajdonságnak a mindennapi életben is nagy hasznát vesszük, hiszen fontos, hogy tudatunknak minden helyzetben elég tisztának, testünknek kiegyensúlyozottnak és gyorsnak kell lennie, hogy meg tudjunk birkózni a váratlan eseményekkel.

  • Letartóztatás a Forrest-gyilkosság ügyében

    Korábban beszámoltunk arról, hogy a korábbi váltó- és nagyváltósúlyú világelsõ Vernon Forrest (41 gyõzelem – 3 vereség) gyilkosság áldozata lett, s az elkövetõket nagy erõkkel keresi az atlantai rendõrség.

  • Gördeszkások a szökõkútban

    Idén tavasszal is fel kellett újítani Nagykanizsán az Erzsébet-téri szökõkút burkolatát. A csempéket gördeszkások és biciklisek tették tönkre, akik extrém sportpályának használták a télen üres medencét.

  • Balzsay börtönben!

    Az ökölvívó nagyon nyomasztónak találja az egyszemélyes cellát. Balzsay Károly a sopronkõhidai börtönbe látogatott, ahol a rabokkal találkozott. Elõtte már több sportoló is járt itt.

  • Calzaghenak még egy meccse lehet

    Joe Calzaghe, nagyközépsúlyú profi ökölvívó-világbajnok egy interjúban kijelentette, hogy a következõ mérkõzése után valószínûleg visszavonul. "Két meccset terveztem még, de most úgy gondolom, hogy a következõ után nem folytatom tovább. Rengeteg dolgot szeretnék még csinálni, és egyedül a pénz nem elég motiváció" - nyilatkozta a The Daily Mirror címû angol újságnak a 35 éves kiválóság. Calzaghe novemberben a dán Mikkel Kessler elleni gyõzelmével a Boksz Világszervezet bajnoki öve mellé megszerezte a Boksz Világszövetség (WBA) és a Boksz Világtanács (WBC) világbajnoki címét is, így jelenleg a négybõl három nagy szervezetnél õ a kategória királya.

  • Judo: japán tradicionális harc

    Leírás:
    A szabály adta lehetõségek segitségével az ellenfél dobása, leszoritása, fojtása vagy karjának feszitése a gyõzelem érdekében. A szó szerinti forditásban ez is "lágy mûvészetet" jelent, miként elõdje, a jijitsu, azzal a lényeges eltéréssel azonban, hogy itt a "do" módszer egy tökéletesitett változata a jitsunak.

  • Hapkido: koreai harci irányzat

    Története:
    A Hapkido kialakulásának történetében alapvetõen a hapkido technikáinak és elméletének egyik fõ forrása az aiki-jujutsu õsi japán harci rendszer, Choi Yung Sul (1904-1986) és elsõ tanítványai játszották a legmeghatározóbb szerepet.

  • Regina Halmich gyõzelemmel búcsúzott

    A hosszú ideje uralkodó WIBF légsúlyú bajnoknõ, Regina Halmich (54 gyõzelem – 1 vereség – 1 döntetlen) Karlsruhéban, a DM Arénában telt ház elõtt búcsúzott a profiboksztól. A német hölgy az izraeli Hagar Shmoulefeld Finer ellen küzdött egy tíz menetes küzdelem során, és többségi döntéssel, 95-95, 97-94, 96-94 arányban diadalmaskodott.

  • Zorb

    Az új õrület néhány éve indult hódítóútjára a Föld déli féltekéjérõl, Új-Zélandról. A találmányra büszkék az új-zélandiak, akárcsak a bungee jumpingra. Mára már Magyarországra is betört a guruló gömbcsoda. A sport lényege, hogy a gömbbe bújt ember legurul egy dombtetõrõl, és közben erõsen kétségbe vonja, hogy valóban az ég van-e fent és a föld pedig lent. A Zorb egy speciális mûanyagból készült áttetszõ golyó, mely a 14 köbméternyi levegõ belefújása után viszonylag merevvé válik. A szerkezet belülrõl üreges, itt foglal helyet a Zorbonauta, akit minden irányban 70 centiméternyi légréteg vesz körül.

  • Rocky V.

    A Rocky V az ötödik film a Rocky-sorozatban. A fõszerepet természetesen Sylvester Stallone játssza. Szerepel még a filmben Talia Shire, Stallone igazi fia Sage Stallone és Tommy Morrison, aki a való életben is bokszoló. Sage Stallone az ifjabb Rockyt játssza, akinek konfliktusai akadtak apjával, lényegében erre fekteti a hangsúlyt a történet. A film 14 millió dollárral nyitott az elsõ hétvégén és az USA-ban összesen 40 milliót sikerült termelnie.

  • Kung-fu

    A Wu shu és a Kung-Fu név eredete
    A kezdeti társadalmak kialakulásával az emberi értelem fejlõdése a fegyverek használatának terjedését, fejlõdését eredményezte. Kínában több mint 5000 éve alakultak ki az elsõ rendszerezettnek mondható kötött küzdelmi formák. Shuen Yuen király nevéhez fûzõdik az elsõ formális harci technika, aki egy háború során a gyõzelem érdekében katonái harci mozdulataiból összeállított egy mozdulatsort, melyet 2 hónapon keresztül minden áldott nap gyakoroltatott velük. Az ellenség a technikai fölény láttán végül meg is futamodott. Ezek voltak a mai formagyakorlatok elõdei.

  • Francia box: Savate

    Savate, avagy az alvilág küzdõsportja

    Az angol boksz ismert szerte a világon. Kevesebben hallottak a küzdõsport franciaországban született változatáról, melynek "elsõ mûvelõi" francia rablók és alvilági alakok voltak.

  • 12-ik Nanbudo Szuper 9 Bajnokság és Nemzetközi Edzõtábor

    December 15-én tizenkettedik alkalommal került megrendezésre Zágrábban a Nanbudo Szuper 9 Bajnokság.

    A meghívásos versenyen a világ kilenc legjobb Nanbudokája mérte össze erejét. Rendkívül nagy megtiszteltetés, hogy a küzdelmeken hazánk is részt vett: Magyarországot Hertelendi Tamás (1. Dan) képviselte. Az izgalmas és magas színvonalú bajnokság dobogós helyezéseirõl hajszál híján lemaradt magyar Nanbudoka kiválóan szerepelt.

  • Aikido: japán harci irányzat

    Alapelvei:
    1. Az Aikido az az ösvény, amely egyesíti a világmindenség összes útját az örökkévalóságig. Az Aikido az az Egyetemes Értelem, amely mindent tartalmaz és mindent egyesít.
    2. Az Aikido az az igazság, amelyet a világegyetem tanít, és amelyet alkalmaznunk kell földi életünkben.
    3. Az Aikido az az alapelv és az az Út, amely összekapcsolja az emberiséget az Egyetemes Tudattal.
    4. Az Aikido akkor teljesedik be, amikor minden egyén igazi útját követve eggyé válik a világegyetemmel.
    5. Az Aikido az erõ és a részvét Útja, amely a végtelen tökéletességhez és Isten örökké növekvõ dicsõségéhez vezet.

  • Sambo

    Orosz küzdõsport és önvédelmi rendszer

    Jelentése:
    Sambo = 'SAMozaschita Bez Oruzhiya' - Fegyver nélküli önvédelem

  • Sumo: tradicionális japán küzdõsport

    Leírás:
    A szumó Japán hagyományos nemzeti sportága. A szumó küzdelem során a cél: kiszorítani az ellenfelet a körbõl vagy valamelyik testrészét (kivéve természetesen a talpát) a küzdõtérre (mely egy 4,55 m átmérõjû kör) érintetni. Van egy játékvezetõ és néhány döntõbíró, akik figyelemmel kísérik a mérkõzést, és eldöntik, hogy ki a gyõztes. Ezek a küzdelmek átlagosan néhány másodpercig tartanak, bár néhány izgalmas összecsapás 2-3 percig is eltarthat. A küzdõfeleknek tilos hajat húzni, szemet nyomni és ököllel ütni. A szumóban nyomást, gáncsolást, pofozást és különbözõ testdobásokat lehet látni.

  • A bosszú sokat hozott a konyhára

    A bosszú jó üzletnek bizonyult Brock Lesnar számára, az UFC nehézsúlyú bajnoka 400 ezer dollárt kapott azért a hétperces bunyóért, melynek végén KO-val aratott gyõzelmet kihívója, Frank Mir felett.

    Ezzel elégtételt vett a bajnoki címére pályázó Mir-en, aki 2008 februárjában kopogtatásra kényszerítette az UFC 81-en.

  • A lovas íjászat

    A lovasíjászat az õsi magyar, illetve ázsiai lovasíjász népek harci hagyományait felelevenítõ sport. Kialakulása Kassai Lajos nevéhez köthetõ, aki régészeti ásatásokon talált leletekbõl rekonstruálta a I-XII. századi lovasnépek íjait, majd a gyakorlatban is kipróbálta azokat. Ezt követõen kidolgozta a lovas íjászat teljes szabályrendszerét, szervezeti felépítését és bemutatókon, versenyeken azóta is rendületlenül népszerûsíti a sportágat. Kassai oktatott már kanadai, amerikai, de még indián lovasíjászokat is.

  • Egyiptomba tartanak az extrém sportok kedvelõi

    Húsz óra hajóút vár a kelet-közép-európai - köztük magyar - sportolókból álló Old Spice - expedícióra, amelynek tagjai jelenleg Szudánból Egyiptomba tartanak. Az extrém sportolókból álló expedíció március 10-én indult el a dél-afrikai Fokvárosból, hogy különféle erõt próbáló feladatokat megoldva - hegymászás, futás, túrázás, biciklizés, evezés - 150 nap alatt átvágjon Afrikán.