2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Kempo - Az ököl törvénye

Leírás:
A kempo technikák, mozdulatsorok a világ más-más szegleteiben különbözõek lehetnek, mégpedig aszerint, hogy ki tanítja. Minden mester rá jellemzõen átdolgozza õket, picit módosít azon a tudáson, amit megkapott. A mozdulatok így személyre szabottak. Magasságtól, súlytól, alkattól és nemtõl függõen más-más ütéssort ajánlatos gyakorolni, fejleszteni. A kempo olyan sport, amely kreativitást igényel és gondolkozni is tanít.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Története:
A kempo gyökerei az i.sz. 500-as évekbe nyúlnak vissza. Ebbõl az idõbõl származik a történet, miszerint egy indiai herceg, Bodhidarma, gyámja, Prajnatara kérésére Kínába utazott, hogy felkutassa a Buddhizmus eredetét, illetve tanulmányozza a dhyana (a Zen) tudományát. Bodhidarma Kshatriya (buddhista harcos) volt, a huszonnyolc indiai nemzetségfõ egyike és a Vajra Mushti (gyémánt ököl stílus) mestere, akinek kiemelkedõ szerepe volt a földön máig kifejlõdött harcmûvészeti irányzatok legtöbbjének kialakulásában.

Bodhidarma i.sz. 520. körül Kínába érve a Honan tartományban lévõ egyik shaolin templomban talált rá Buddha "nyomaira", ahol innentõl kezdve kilenc éven át meditált. Ezidõ alatt a Honan tartományba többször banditák törtek, terrorizálva a helyi falvak lakóit, és magát a shaolin templomot is.

A kilenc év után Bodhidarma eldöntötte, hogy megtanítja a szerzeteseknek a harcmûvészetét, látván a kitartást és elszántságot a hit iránt. Bodhidarma a Vajra Mushti mozdulatokra alapozva tanította a legegyszerûbb módszereket, a kéz, a tenyér és a láb fegyverként való használatát. Tanítását Shih Pa Lo Han Sho-nak (japán megfelelõje Juhachi Rakan Shu) nevezte, vagyis 'a felvilágosult ember tizennyolc keze' módszernek. Késõbb ezt nevezték el Chuanfa-nak, egyesítve a Vajra Mushti és a Dharma (a Buddhizmus törvényének) eszméjét. A Chuan/Mushti jelentése ököl, a Fa/Dharma jelentése pedig törvény. Chuanfa tehát az ököl törvénye, mely japánul Kempo (innen ered a Shaolinssu Chuanfa vagy Shorinji Kempo elnevezés).

Bodhidharma az Indiai harcosok módszereit (Kshatriya) változtatta harcmûvészeti rendszerré, azáltal hogy hozzáadta ahhoz a békés erkölcsi tisztaság elveit (kínai nyelven a Wu Te-t, japánul a Butoku-t).

A Shaolinssu Chuanfa fejlõdésének sajátosságai közé tartozott, hogy bár Kínában egyre terjedt - és számos szerzetes, harcos és család adta hozzá sajátosságait -, csak néha jegyezték fel a módszereket, és gyakran titkosan kezelték azokat - csak a család tagjait, vagy csak az örököst illette az abba való betekintési jog. Így gyakran vesztek el hatékony módszerek azáltal, hogy a mester halálával a sírba vitte tudományát.

Az évszázadok alatt a Shaolin templomokban folyamatosan fejlõdõ harcmûvészeti stílusoknak már több mint 400 változata létezett, amikor a sok hasonló módozat gyökereit vizsgálva egy Chuan Fa mester, Ch'ueh Taun Shang-jen talált rá az elveszettnek hitt Shih Pa Lo Han Sho eredeti módszereire. Ezt követõen saját technikáival integrálva azt kialakított egy 72 technikából álló rendszert.

Sok éven át terjesztve új irányzatát, Shenshi tartományban ismerkedett meg egy másik Chuan Fa mesterrel, Li-vel, akivel együtt tovább fejlesztve alakította ki a 107 technikából álló rendszerét, amibõl öt csoportot alakított ki, öt különbözõ állat nevével ellátva azokat. Úgy tartotta, hogy ezen állatok ösztönös reakciói tükrözõdnek ezekben a Chuan Fa mozdulatokban. Innentõl vált ketté tulajdonképpen a Kempo és a Kung-Fu (wu-shu) története.

A Sui és a Ming idõszak közötti 800 év alatt számos shaolin szerzetes vándorolt Japánon és Okinaván keresztül, terjesztve a Chuan Fa-t, az Ököl törvényét, japánul a Kempo-t. (Többek között ennek köszönhetõ, hogy kialakult a legtöbb jelenlegi harcmûvészeti irányzat.) Számos szerzetes fontosnak tartva Buddha szavát, oktatást kizárólag Buddhista templomokban folytatott, ezért terjedhetett könnyedén a Kempo mind a polgári mind az elõkelõ rétegekben.

A 16-18. század derekán sokan éppen Japánból vándoroltak Kínába, és évekkel késõbb Chuan Fa mesterekként tértek vissza, mint pl. Sagukawa a Shuri-te és egyben a karate egyik megalapítója, vagy mint az aiki-jutsu, és a ju-jitsu kialakulásában nagy szerepet játszó mesterek.

A 17. század elején a Kumamoto család kezdte el rendszerezni a Kempo elveit, melynek eredményeként egyre inkább japánosodott, és fejlõdött végsõ formájára a Kosho ryu Kempo, melybõl a mai modern kempo stílusok származnak.

A Kempo világméretû népszerûsödésében nagy szerepe volt James Mitosa japán származású amerikainak, aki 1916-ban, gyermekkorában került Japánba, Kyushu városba, hogy Kosho-ryu Kempo-t tanuljon. Tizenöt év tanulás után tért vissza Hawaii-ra, ahol megnyitotta 1936-ban az "Official Self-Defense" klubot Honoluluban.

William Chow nevéhez fûzõdik a legnagyobb ugrás a Kempo történetében. William K.S. Chow Mitose tanítványa volt sok éven át, és korábban családja révén Kung-fu-t is tanult. Chow egyesítette a két irányzatot és kialakította a Kara-ho Kempo-t. 1949-ben Chow elkezdte az oktatást és megnyitotta dojoját a YMCA épületében. Hogy kifejezze a határozott különbséget a Mitose féle Kempo-tól, elnevezte stílusát Kenpo Karatének. Az évek alatt további fejlesztéseket vezetett be, többek között a Kung-fu-ra illetve az akkor már karatéra is jellemzõ körkörös technikákat, és formagyakorlatokat.

Chow egyik kitûnõ tanítványa, Edmund Parker nevéhez fûzõdik a Kempo történetének újabb mozzanata. Õ volt a mestere többek között Elvis Presley-nek, illetve Steve Mcqueen-nek, és õ tökéletesítette a jelenleg mûködõ amerikai Kenpo Karate rendszert.

Forrás: Kempo: The Ancient Ultimate Weapon - Dr. William Durbin
International Kempo Federation

A hazai kempo:
A magyarországi kempo kialakulásában Harnos Imre Lászlónak volt kiemelkedõ szerepe, aki 1975-tõl kezdve irányította a hazai kempo tanítványok fejlõdését.

Az 1982-ben megalapított Magyar Karate Szövetség All Style Szakbizottságán belül 1985-ben jött létre a Kempo szakág Várszegi Rudolf vezetésével.

1996-ban az addig egységes Kempos tábor két részre szakadt. Innentõl kezdve a tábor egyik fele a Zen Bu Kan Kempo Sportszervezethez (Lévai László vezetésével), a másik fele a Magyar Kempo Szövetséghez (Juhász Ferenc vezetésével) tartozik. Az idõk során ugyanakkor több más szervezet is megjelent. A legfontosabb, hogy számtalan hazai, külföldi, európai és világversenyi helyezés igazolja a Mesterek technikai és az általuk képviselt felkészítés eredményességét.

Szervezetek:
International Kempo Federation -
World Kempo Association -
World Shorinji Kempo Association

Hazai szervezetek:

Zen Bu Kan Kempo Sportszervezet - Papp Valér
Magyar Kempo Szövetség - Lovász Gábor
Magyar Tradicionális Kurayfat Kempo Karate Szövetség - Lengyel Tamás
Kempo-jitsu - Szilágyi Ferenc
Shorinji Kempo - Yamaguchi Taku
Kutedo-ryu Kenpo iskola - Verõ Sándor

A jelenleg létezõ kempo/kenpo stílusok közül a legismertebbek:
American Kenpo Karate, American Shaolin Kenpo, Chinese Kara-ho Kenpo Karate, Go Kempo, Go Shin Jitsu - Kai Chinese Kempo, Goshin-Ryu Kempo, Ju Kempo, Kajukenbo, Kam Lung Kempo, Kam Lung Kempo, Kempo Fu Shih, Ken-sho Ryu, Kindai Inazuma Ryu Kenpo, Kiyojute Ryu Kempo Bugei, Kosho Shorei Ryu Kempo, Kurayfat Kempo, Lee Do Kan Kenpo, Nick Cerio's Kenpo, Nippon Goshindo Kempo, Nippon Kempo, Okinawian Kempo, Oki-ryu Kempo, Raven Kenpo Jujitsu, Sam-Pai Kenpo, Shaoliin Kempo Karate, Ten-Chi Kenpo, White Tiger Kenpo Karate, Won Hop Kuen Do, Yoshin Kempo.