"Amikor két villanó kard találkozik, nincs hely menekülni. Higgadtan mozogj, úgy ahogy a lótusz virágzik. az ordító szenvedélyek közepette, és erõteljesen döfd át a mennyet." (Tozán szerzetes)
Hazai stílusok:
- jikishin kage ryu kenjutsu
- Sichi no Hoshi Ken-jutsu ryú
KENJUTSU
Japánban a harcászat és a harci technikák oktatásának kezdetét a X. századra teszik a kutatók. A kardvívás, japánul kenjutsu szervezett oktatása is ekkor jelent meg elõször. Elsõsorban a katonák kasztjának tagjai kezdtek el foglalkozni vele, hiszen a leghatásosabb támadások és védések ismerete az életük megmentését jelentette egy csatamezõn lezajlott összecsapást követõen.
A gyakorlásokat a legjobb kardvívók vezették, akik saját 'titkos' stílusukat, vagy iskoláikat egy arra jellemzõ névvel illették. Ezek vagy az illetõ harcos nevét, egy családhoz tartozást, egy régebbi stílus nevének továbbvitelét, vagy vallási kötõdést mutattak. Ezek között volt az egyik legrégibb, a mai napig fennmaradt japán kardvívó iskola, mely az Edo (1600-1867) és a Meiji (1868-1911) restauráció legjelentõsebbje volt a Jikishin Kage-ryu.
A japán kardvívás négy, úgynevezett tradicionális alapokon álló iskolára épült.
Ezek a következõk voltak:
Tenshin Shoden Shinto-ryu Kenjutsu
Chuso-ryu Kenjutsu
Kage-ryu Kenjutsu
Nen-ryu Kenjutsu
A kardmûvészeteket általában két nagy területre szokták osztani: az egyik a Sen-ha Kenjutsu, a karddal való alapvetõ kiképzésen alapul, a másik pedig a Ryu-ha Kenjutsu, ami a harcvezetés és a katonai stratégia magas magas szintû elsajátítását foglalja magában. A kard egyre többször a japán harcos szimbólumaként jelent meg, és elkezdõdött a harcág mestereinek kitanítása, akik túl a harci formákon, ellenfelek ellen is kiálltak. A Kenjutsu iskolákat az eltérõ állások és tartások (Kamae) különböztették meg egymástól, miközben a Ryu mesteri egyre több technikát és taktikát találtak föl.
A Kenjutsu gyakorlása során kezdetben vagy igazi kardot (Ken-t), vagy pedig fából készült gyakorlókardot (Bokuto-t) alkalmaztak. A Maniwa Nen ryu és a Shinkage ryu edzésein Fukuro shinai-t alkalmaztak, a sérülések elkerülése érdekében. A Jikishin Kage ryu az elsõ Ryu-k egyike volt, amiben 1711 körül a Shinai-val való gyakorlást mint kötelezõ tréningmódszert vezették be. Yamada Heizaemon elõször kezdett kísérletezni egy védõöltözettel, ami a fejet és az alkart fedte. Követõi összekötötték ezt a védõfelszerelést a Shinai geiko-val, a Jikishin Kage ryu-ban.
Jelentõsebb (tradicionális) Kenjutsu stílusok:
Stílus Alapító Mai képviselõ
(Niten Ichi ryu) Musashi Miyamoto / Imai Masayuki
(Chujo ryu) Chujo Hyogonosuke
(Hokushin Itto ryu) Chiba Chusaku
(Itto ryu) Ito Ittosai Kagehisa
(Jigen ryu) Togo Shigekura
(Jikishin Kage ryu) Matsumoto Naokatsu / Suzuki Kimiyoshi
(Komagawa Kaishin ryu)
(Kurama ryu) Ono Shokan / Shibata Tetsuo
(Kashima Shinto ryu) Bokuden Tsukahara
(Katori Shinto ryu) Iizasa Choisai Ienao / Otake Ritsuke
(Maniwa Nen ryu) Nen Ami Jion / Higuchi Sadahiro
(Oishi Shinkage ryu) Oishi Susumu
(Okuyama ryu) Okuyama Magojiro
(Ono ha Itto ryu) Ono Tadaaki
(Taisha ryu) Marume Kurando
(Yagyu ryu) Yagyu Munenori
(Yagyu Shinkage ryu) Kamiizumi Nobutsuna / Yagyu Nobuharu
Hazai stílusok:
Jikishin Kage-ryu Kenjutsu (tradicionális)
Sichi no Hoshi Ken-jutsu ryú (modern)
Hazai szervezetek:
Shinbukan Egyesület (www.kenjutsu.hu)