Rafting történelem

A kajak és kenu használata nem újkeletû dolog. Amióta az ókorban az ember meghódította a folyóvölgyeket, léteznek ezek a tevékenységek, melyet megannyi õsi egyiptomi, mezopotámiai forrás is ékesen bizonyít. Szerepének állandósulását jól mutatja az a tény is, hogy egyes indián törzsek, de legfõképpen az eszkimók között ma is ez a legelterjedtebb közlekedési eszköz. A fenti szerepe mellett a sport és utazási (turizmus) célú kajakozás viszonylag késõn jelent meg. A múlt századi kísérletek után gyakorlatilag a XX. Század elején jelennek meg az elsõ komoly sportklubok az atlanti régióban, de ezek meg nem a klasszikusnak mondható vadvízi evezést képviselték.

Maga a vadvízi evezés valójában nagyon rövid múltra tekinthet vissza. Ezeket a felfújható, nagy tûrõképességû gumicsónakokat az amerikai hadsereg számára fejlesztették ki, eredetileg speciális akciók végrehajtására elit egységek számára. A sportág fejlõdésének talán legnagyobb mérföldkövét jelentette, mikor ezek a termékek lekerültek a tilalmi listákról.

A természet bátrabb szerelmesei gyorsan felfedezték, hogy ezek a szívós, speciális vászonból készült csónakok gyakorlatilag törhetetlenek és minden akadályt képesek legyõzni. A rövid elõzmények ellenére mára a sport egyre népszerûbb, amit jól mutat, hogy szinte az összes arra alkalmas amerikai folyó körül kinõttek a "Whitewater club"-ok.