A szabály adta lehetõségek segitségével az ellenfél dobása, leszoritása, fojtása vagy karjának feszitése a gyõzelem érdekében. A szó szerinti forditásban ez is "lágy mûvészetet" jelent, miként elõdje, a jijitsu, azzal a lényeges eltéréssel azonban, hogy itt a "do" módszer egy tökéletesitett változata a jitsunak.
A "ju" szócska jelentése - Kano megfogalmazása szerint - annyi, mint "természetesnek lenni", "ésszerûen" - tehát természet igazságainak, törvényszerüségeinek megfelelõen - viselkedni, ezekkel összhangban cselekedni.
A "do" viszont egy "tökéletesitett módszert", "szellemi utat" jelent, szemben a jitsuval, amely csupán "fizikai mûvészet".
Bár a judo elnevezést már régen, a jikisinryu iskolánál is használták, jelentõségét és tartalmát mégis Jigaro Kano, a Kodokan-iskola megalapitója, a modern judosport megteremtõje adta. Ezért talán helyesebb és pontosabb Kodokan-judóról beszélni. A Kodokan-judo tulajdonképpen a fizikai és szellemi erõ együttes kifejlesztésének leghatékonyabb módja, amely nem más, mint a rendelkezésre álló energia leggazdaságosabb felhasználása az ellenfél legyõzése érdekében. A judorendszer tehát a fizikai képzés mellett különös jelentõséget, tulajdonít a szellem csiszolásának, fejlesztésének is, amely nélkül a tökéletes technikai felkészültség el sem képzelhetõ.
Története:
A Judo megalapitója dr. Jigaro Kano volt, aki Mikagéban született 1860-ban. Ebben az idõszakban Japán jelentõs társadalmi változáson ment keresztül. A feudalista közigazgatás eltörlésével az emberek figyelme - megmárosodva a civilizációtol - Amerika felé fordult. Igy a régi hagyomágyokkal együtt a harci mûvészetek különbõzõ fajtái is feledésbe merültek. Volt ebben az idõben, a Harcmûvészeti Intézetben egy Fukuda nevü híres mester, akit az ekkor még igen fiatal, alig 18 esztendõs - a jujitsu iránt rendkivüli módon érdeklõdõ - Jigaro Kano olyan szándékkal kereste fel, hogy tõle tanulja meg a jujitsu fortélyait. Fukuda azonban nemsokára meghalt, így Kano, Masatomo vezetésével folytatta tovább tanulmányait, aki ugyancsak a tenshinshinyoryu iskola mestere volt. Kano ebben az idõben már maga is jól ismerte ezeket a fogásokat.
Késõbb Masatomo is meghalt, így került el Kano egy másik híres iskola, a kyto-ryu mesteréhez, Tsunetoshi Ikubóhoz. A szerencsétlen körülmények tulajdonképpen mégis szerencsét jelentettek Kano számáram, mivel megismerkedhetett az akkori idõk leghíresebb iskoláinak technikáival. Jigaro Kanót az a cél vezérelte, hogy újra "életre kelti" Japánban ezeket a harci mûvészeteket, bizva abban, hogy nagy szolgálatot tesz majd ezzel mindenfajta testmozgástól elszokott népének. Erejét nem kimélve fáradozott azon, hogy egyre jobban megismerje ezeket az önvédelmi jellegû mûvészeteket.
Fáradozásait végül is siker koronázta. A különbõzõ iskolákból átvéve a leghasznosabb ismereteket, kirostálva belõlük mindazt, ami haszontalan vagy a testi épségre veszélyes, megalkotta a saját új iskoláját, amit judonak nevezett el. A "do"-val jelezve azt is, hogy rendszerét egy magasabb szellemi bázisra kivánja emelni.
Fiatalon, 22 éves korában, 1882-ben megalakította a Kodokan Intézetet (kodokan=iskola a módszer tanulmányozására). Kano elõtt a judo szót csupán egy iskola, a jikishinryu használta, igaz, egészen más jelentéssel, mint õ. Kano szándéka az volt, hogy az új elnevezéssel elhatárolja magát a többi iskolától. Ez idõkben eléggé rossz hírük volt ezeknek az iskoláknak. Igen sokan megsérültek a gyakorlás folyamán, az utcákon verekedést provokáltak stb. Ugyanakkor a Kodokan-judo elnevezés egyben a jikishinryu iskolával szemben is megkülönböztetést jelentett.
A Kodokan Intézet megalapitásakor csupán 12 tatami állt Kano tanítványainak rendelkezésére. A tanítványok száma sem volt több 9 nél. 1934 óta azonban új, korszerûen berendezett, modern épületben és 514 szõnyegen folyik a versenyzõk és edzõk képzése.
A Kodokan megalapitása óta eltelt csaknek 100 esztendõ alatt a judosport - kano professzor által sem remélt tempóban - meghóditotta a világ ifjúságát. Az igazolt versenyzõk száma Japánban ma már meghaladja az 5 milliót. A judo a japán iskola testnevelés kötelezõ tananyaga lett.
Kano professzor, aki mint mondják, élete utolsó percéig szüntelenül gyakorolt és képezte magát, idõs kora ellenére sem érhette meg e nagyszerû sikereket 1938-ban 78 éves korában halt meg.
Sportágában ma már Európa-, világ- és olimpiai bajnokságot rendeznek. A judót a világ úgyszolván minden táján magasan képzett japán mesterek oktatják, terjesztik, népszerüsitik úgy, ahogyan azt annak idején - teljes hivatásudattal - maga Jigaro Kano is csinálta. Halála után örökét fia, Risei Kano vette át, õ lett az apja által megalapított Kodokan igazgatója is.
Forrás: Galla Ferenc Horváth István Judo övvizsgák
Szervezetek:
Hazai szervezet: Magyar Judo Szövetség
Linkek:
- Siklós SE Judo Szakosztálya