2024.03.28. - Gedeon, Johanna

A birkózás

Leírás:
A birkózás során a versenyzõk eszköz nélkül vívott test-test elleni küzdelemben arra törekszenek, hogy ellenfelüket kétvállra fektessék, tust adjanak-a versenyzõnek mindkét válla egyszerre legalább 1 másodpercig érinti a szõnyeget -,vagy több és értékesebb fogással, dobássalmegszerezzék a gyõzelmet.A birkózóversenyeket kötöttfogásban és szabadfogásban rendezhetik meg. A kötöttfogású birkózásban a fejtõl számítva csak derékig szabad megfogni az ellenfelet, gáncsolni és lábat fogni tilos. Általában tilos a láb bármilyen cselekvõ használata. A szabadfogású birkózásban lábat fogni gáncsolni is szabad. A versenyzõk csak vállpántos, egész birkózómezben és birkózócipõben mérkõzhetnek.
kutya cica örökbe fogadás állatvédelem szja 1%

Birkózóversenyt csak szabályos birkózószõnyegen szabad lebonyolítani A szabályos birkózószõnyeg 8 X 8, de legalább 6 X 6 méter nagyságú és 10 cm vastagságú. Tengeri fûvel vagy szõrrel tömik ki. Újabban csak mûanyag szõnyegeket készítenek.Újabban már kör alakú szõnyegen rendezik a versenyeket. Ennek sugara 4 méter.

Forrás: magyar.sport.hu

Történet:
A birkózás eredete visszanyúlik az emberiség õskorába. A birkózás fontos szerepet játszott az õsemberek mindennapi életében, az embercsoportok közötti harcokban, amikor már nem volt mód a fegyverek használatára, az embernek puszta kézzel kellett az életéért küzdeni, de a csoporton belüli vezetõ szerepet is valószínûleg birkozással döntötték el, hiszen a közösség a saját jövõje érdekében nem engedhette meg azt, hogy a fennmaradáshoz szükséges fiatal tagjaiból szükségtelenül egyet is elveszítsen.

Az egyiptomi sírrajzokból származó információk tanúskodnak arról, hogy ezekben az idõkben már igen sok különféle fogást alkalmaztak, és a birkózást a fáraó udvarában megtartott versenyszerûszórakozásként ûzték. Származnak leletek ugyanebbõl az idõszakból az õsi Mezopotámia területérõl, és Indiából is.

Az ókori görögök a birkózást a katonai kiképzés részeként kezelték, melynek következtében magas fokú fizikai és lelki erõre tettek szert. Az általuk létrehozott olimpiai versenyek elsõ sportágai közé tartozott a birkózás. Az ellenfelek olajozott testtel, ruha nélkül küzdöttek egy homokkal borított küzdõtéren. Szókratész, a filozófus is eredményes birkózó volt, amely bizonyítja a magas társadalmi presztízsét.

A magas színvonalú görög birkózás a római korban cirkuszi gladiátori véres küzdelemmé silányult. A középkor folyamán a lovagi nevelés részeként a birkózás jelentõs szerepet töltött be a katonáskodó ifjak életében.

A királyi udvarok szórakoztatására is rendeztek küzdelmeket. Mátyás király udvarában egy lovagi ünnepség alkalmával küzdött meg az itáliai Galeotto Marcio és egy magyar ifjú lovag.

A szabályok a birkózás fejlõdésével folyamatosan változtak. Az elsõ olimpiákon a kétvállas gyõzelem elérésével ért véget a küzdelem. Így fordulhatott elõ, hogy az 1912-es olimpián 11 órán keresztül tartott a bajnoki címért vívott harc. Természetesen ezután már idõkeretbe szûkítették a küzdelmet, és a végrehajtott akciókat pontokkal értékelték. Ebben az idõszakban vált ketté a versenybirkózás kötöttfogásra, (amelyet görög-római birkózás néven is neveznek) és szabadfogásra.

Természetesen majdnem minden országból származnak mondák, népi hagyományok, melyek rendkívüli gazdagságáról tesznek tanúbizonyságot a birkózás õsi szokásairól. Ismeretes a török olajbirkózás, melynek manapság is óriási népszerûsége van, Svájcban a Sving elnevezésû birkózás vonz sok ezres nézõsereget. Mindenki számára ismert a japán birkózás, a sumo. Hallhattunk már a mongol sasbirkózásról, a fekete-afrikai törzsi ünnepekkor tartott versenyekrõl, a sziú és dakota indiánok szertartásos birkózásairól Észak-Amerikából, vagy az újra vissza-visszatérõ õsmagyar fegyveres és puszta kezes harcmûvészeti technikáról, a barantáról.

A mai hivatalos magyar birkózás alapjait francia mesterek tették le ugyanúgy, ahogyan vívásban az olasz mestereké volt az úttörõ szerep.

Kemény Ferenc révén elsõk között csatlakoztunk az újkori olimpiák mozgalmához, amely erre a sportágra is jelentõs hatást gyakorolt. A múlt század végén elsõsorban nehéz fizikai munkát végzõ mesterlegények közül kerültek ki a sportág mûvelõi, de a századunk közepéig is õk adták a birkózás derékhadát. (Vasmunkások, hentesek, szállítómunkások, stb.).

Az elsõ jelentõs szakosztályok Budapesten: UTE, MTK, FTC, MAC. Vidéken elsõsorban a vasutas szakosztályok, mint a debreceni, szegedi, ceglédi VSC voltak a legjelentõsebbek.

A sportággal foglalkozók tehetsége, szorgalma révén a magyar versenyzõk a sportág élvonalához tartoztak a 20. században.

A birkózás a magyar olimpiai sportágak eredményességi listáján a vívás és úszás után a harmadik helyen szerepel az egykori olimpiai játékok rangsorában.

Forrás: sulinet.hu, www.birkozoszov.hu